Szakszervezetünkhöz fordult egy eljárás alá vont tűzoltó

A közelmúltban szakszervezetünkhöz fordult egy eljárás alá vont tűzoltó kollégánk. Megbízást adott, hogy képviseletében érdekképviseleti szerv járjon el, egyúttal igényt tartott arra a lehetőségre is, hogy jogi képviselő jelen legyen az üggyel kapcsolatos vizsgálat alatt. Mind a Hszt. mind a belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak Fegyelmi Szabályzatáról szóló 11/2006. (III.14.) BM rendelet szabályozza az érdekképviseleti szerv és a jogi képviselet lehetőségét az eljárás során.

A Hszt. 197. § (1)-(3) bekezdése alapján: „(1) Az eljárás alá vont személy a fegyelmi eljárás elrendelésétől kezdve jogi képviselőt vehet igénybe, valamint kérheti, hogy képviseletében az érdek-képviseleti szerv járjon el. (2) Nem lehet képviselő a szervezeti egység parancsnoka, vezetője, parancsnokhelyettese, továbbá az, akit az ügyben tanúként vagy szakértőként hallgatnak meg. (3) A jogi képviselő munkadíját és költségeit az eljárás alá vont személy viseli, ha azonban a fegyelemsértés megállapítására nem került sor, a jogi képviselettel kapcsolatos költségeit meg kell téríteni. A megtéríthető költségeket és azok megengedhető mértékét a miniszter rendeletben állapítja meg”

A BM rendelet a 15. § (1)-(3) bekezdéseiben visszautal a Hszt-re és tovább pontosítja a képviselet feltételeit: „(1) Az eljárás alá vont meghatalmazása alapján a fegyelmi eljárásban képviselőként eljárhat az ügyvéd (jogi képviselő), a Tv. 197. § (2) bekezdésében meghatározott kivételekkel a szolgálatteljesítés helye szerinti szerv állományába tartozó személy, továbbá az érdek-képviseleti szerv képviseletében eljáró személy (a továbbiakban: a képviselő). (2) A képviselő az eljárásban akkor vehet részt, ha az erről szóló meghatalmazást az eljárás alá vont vagy a képviselője írásban becsatolta. A vizsgáló felterjesztésére a fegyelmi jogkör gyakorlója a képviselő részvételét elutasítja, ha a képviselő a Tv. 197. § (2) bekezdése alapján nem láthatja el a képviseletet. (3) Ha az eljárás alá vont képviseletével a szerv állományába tartozó személyt bíz meg, a képviselőt az ezzel kapcsolatos feladatainak ellátása idejére a szolgálat alól mentesíteni kell.”

Az idézett jogszabályhelyből kétséget kizáróan kiolvasható, hogy az eljárás alá vontnak egyformán joga van jogi/ügyvédi és érdekképviseleti képviselő jelenlétére az eljárás során. Jogsértő a véleményünk szerint az a gyakorlat, ha az érdekképviseleti szerv képviselőjének jelenlétét utasítják el, ha az eljárás alá vont személy jogi képviseletét az érdekképviseleti szerv jogi végzettségű tagja vagy munkavállalója látja el. Ebben az esetben ugyanis a jogi képviselőnek az eljárás alá vont képviselete a feladata, és nem az érdekképviseleti szerv további feladatainak az ellátása.

Álláspontunk szerint az is a képviselethez való jog korlátozását jelenti, ha a kétféle képviselet közül az eljárás alá vontnak választania kell, vagy ha az eljáró szerv dönti el, hogy melyik képviselő lehet jelen az eljárás során pusztán az miatt, mert az érdekképviseleti szerv képviselőjét és az érdekképviseleti szerv által meghatalmazott jogi képviselőt együttesen érdekképviseleti képviselőnek tekinti az eljáró szerv. A fentieket érdemes szem előtt tartanotok, ha hasonló szituációba kerülnétek. Keressetek bennünket, ha kérdésetek, problémátok van vagy csak tanácsra van szükségetek!

Ne felejts el követni minket a facebookon, Instagramon, Pinteresten és hívd fel erre kollegáid figyelmét is!

Egységes Tűzoltó Szakszervezet

Felhívjuk a figyelmet, hogy a honlapunkon megjelent cikkek szerzői jogi védelem alatt állnak, (1999. évi LXXV törvény) bármelyik elemének másolása csak forrás megjelöléssel engedélyezett.